Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon, miután egyrészt a gazdaság gyengélkedése miatt egyre több vállalatnál döntenek leépítésekről, másrészt a tartósan magas árak miatt megjelentek olyanok is a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, és nem is kerestek állást. A 2022 tavaszán mért 3%-hoz közeli mélyponthoz képest mostanra már 4,5% fölé emelkedett a munkanélküliség a KSH hivatalos adata alapján (ILO munkanélküli), ami 220-230 ezer munkanélkülit jelent.
A Portfolio elkérte a KSH-tól az úgynevezett önbesorolásos munkanélküliségi adatokat is. Ezeket a számokat nem közlik, de minden hónapban ugyanúgy felmérik, mint ahogy a hivatalos munkanélküliségi statisztikát (A hivatal munkaerő-felmérésének ez is a részét képezi).
A KSH adatközléséből kiderült, hogy mostanra már 320 ezer ember vallja magát munkanélkülinek.
Másfél évvel ezelőtt még 60-70 ezerrel kisebb volt ez a szám. Az önbesorolásos munkanélküliség érdekessége, hogy csaknem 100 ezer fővel több álláskeresőt mutat, mint amit a hivatalos számok jeleznek. A különbséget az okozza, hogy "az ILO-definíció szerinti munkanélküliek számának meghatározása szigorú, objektív tényeken alapul, ellenben az önbesorolás szerinti munkanélküliek száma a megkérdezett élethelyzetének szubjektív megítélésén" - írta a hivatal a Portfolio megkeresésére.
A munkaerő-felmérés a KSH legnagyobb folyamatos lakossági adatgyűjtése, amelynek célja, hogy összehasonlításra alkalmas adatokat szolgáltasson az ország munkaerő-piaci helyzetéről, a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről. "Negyedévente körülbelül 36 ezer háztartást kérünk fel, hogy válaszoljon kérdéseinkre" - írja a hivatal. Az adatszolgáltató háztartások véletlen mintavétellel kerülnek kiválasztásra az ország különböző településein. A válaszadás önkéntes. Az ILO-definíció szerint munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és c) ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni.
A munkaerőpiaci folyamatok romlását jelzi, hogy utoljára 2021 közepén volt olyan magas az önbesorolásos munkanélküliség, mint az idei év elején. Tavaly szinte az év egészében stabilan 300 ezer alatt volt azoknak a száma, akik munkanélkülinek tartották magukat, az elmúlt néhány hónapban azonban növekvő trendet láttunk. Ez minden bizonnyal nem független attól, hogy egyrészt jelentősebb csoportos leépítéseket jelentettek be a cégek a tavalyi év vége felé, másrészt egyre többen szeretnének munkát vállalni. A gond viszont az, hogy a munkaerőpiac már kevésbé feszes, csökken az üres álláshelyek száma, a legtöbb vállalat pedig nem igazán szeretné növelni a dolgozói létszámot a bizonytalan gazdasági helyzetben. Így hiába jelennek meg olyanok is a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, egyelőre nehezen tudnak elhelyezkedni. A helyzetüket nehezíti, hogy hosszabb ideje távol vannak a munkaerőpiactól, az ő elhelyezkedésüket igyekszik támogatni a kormány új programja.
A gond azonban sokszor az, hogy olyan településeken élnek, ahol nem könnyű elhelyezkedni, illetve olyan alacsony a képzettségük (és megkopott a tudásuk a hosszú inaktivitási periódusban), hogy a vállalatok nem tudják alkalmazni őket. És sok helyen (főképp ott, ahol egyébként is nő a munkanélküliség) nincs is munkaerőfelvétel. A tavalyi recesszió és az idei gyengélkedő gazdaság következtében pedig újra egyre inkább láthatóvá válik az ország kelet-nyugati szétszakadása.
A munkapiaci feszességet mérő Beveridge-görbe is azt mutatja, hogy az elmúlt negyedévekben általánosságban fokozatos lazulás volt megfigyelhető, hiszen kevesebb üres álláshelyhely növekvő munkanélküliség társult.
A különböző munkanélküliségi adatok azonban egymásnak némiképpen ellentmondanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium minden hónapban bemutatja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján kifejezetten alacsony az álláskeresők száma, ráadásul emelkedő trend sem azonosítható. A szolgálat azonban csak azokra lát rá, akik beregisztrálnak hozzájuk.
Mivel a KSH adatai alapján romlik a helyzet, így az NFSZ és a KSH munkanélküliségi adatai között eltűnt a hosszú évekig meglévő különbség: a foglalkoztatási szolgálat adatai nem mutatnak romlást, míg a hivatal felmérése emelkedő trendet jelez, mind az önbesorolásos, mind a hivatalos (ILO-munkanélküliek) adatok alapján.
Munkaerőpiaci szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján az a kép rajzolódik ki, hogy leginkább azok regisztrálnak az NFSZ adatbázisába, akik arra számítanak, hogy az állami hivatal segít nekik állást találni, illetve munkanélküli segélyt kaphatnak. Ők azonban kevesen vannak. Akik korábban inaktívak voltak, és úgy jelennek meg a piacon, nem igazán fognak regisztrálni. A fiatal munkanélküliek sem, hiszen sokkal inkább az interneten keresnek állást, mintsem a foglalkoztatási szolgálat ajánlatait böngésszék. Így a szolgálat álláskeresőkről szóló adatait ezekben a hónapokban érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a munkanélküliség növekedése nem "klasszikus" módon zajlik le, tehát nemcsak állásvesztők vannak, hanem korábbi inaktív és fiatal belépők is.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt hónapokban érdemben nőtt a munkanélküliségi ráta, de a mostani gazdasági gyengélkedés egyelőre sokkal kevésbé rázta meg a munkaerőpiacot, mint a korábbi recessziók. Ugyanakkor az is látható, hogy valójában több mint 300 ezer honfitársunk munkanélkülinek tartja magát, ami magasabb szám, mint amit a hivatalos adatok (220-230 ezer) tükröznek.
Címlapkép forrása: Getty Images
